Ezzel az email címmel már van érvényes feliratkozás.
Hozzá kell járulnod ahhoz, hogy az Extreme Digital zRt. hírlevelet, ajánlatokat küldjön részedre.
Hozzájárulok ahhoz, hogy az Extreme Digital zRt. hírlevelet, ajánlatokat küldjön nekem az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően.
Hírlevél feliratkozás aktiválása!Köszönjük, hogy feliratkoztál hírlevelünkre. Az általad megadott e-mail címre aktivációs levelet küldtünk ki. A hírlevél feliratkozás aktiválásához kattints a levélben található hivatkozásra.
Jelen kötet egy esetmonográfia részletességével igyekszik bemutatni a 16. század Délnyugat- Dunántúl hódoltatásának történetét, miközben nem titkolt célja, hogy kézikönyvet adjon az olvasó kezébe a szandzsák-összeírások és egyéb hódoltság kori oszmán és keresztény források felhasználásának lehetőségeiről. A könyv végén mellékletben közzétett, Münchenben őrzött defter – az oszmán pénzügyi adminisztráció által elkészíttetett adólajstrom, a szigetvári szandzsák 1579. évi részletes szandzsák-összeírásának kanizsai járására (náhije) vonatkozó része – a mai Zala megye területének és egyben a Délnyugat- Dunántúl 16. századi történetének egyik legfontosabb forrása. A terület oszmán és magyar adóösszeírásaiban – elszórtan egyéb kútfőiben is– már a 16. század derekától megjelent egy folyton változó, egyre szélesedő sáv a török közigazgatás részeként. Ez az övezet a pillanatnyi erőviszonyok hatására az idők során hol szűkült, hol bővült, míg a századfordulón beleolvadt a kanizsai vilájetbe. 16. századi területi csúcspontját éppen 1579-ben érte el, a Kanizsa-központú császári-királyi védelmi rendszer kiépítésével (1577–1580) egy időben. A kanizsai náhije összeírása tehát nem más, mint a magyar védelmi rendszer működésbe lépése előtti utolsó pillanatfelvétel. Megtudhatjuk belőle, hogy a megye keleti szélén húzódó Kanizsa-patak mocsaras völgyében fekvő kis erősségek egységes rendszerré szervezése idején a megye belső részei milyen mértékben voltak hódoltak, azaz a forrás feldolgozásával lehetőség nyílik annak az állapotnak a bemutatására, amelyhez viszonyítva mérhetővé válik az új keresztény végvonal működésének hatékonysága. A kötet elsődleges célja ennek a fontos, de mindeddig részleteiben még feltáratlan dokumentumnak a közzététele és elemzése. A kötetet részletes, jól használható fekete-fehér térképek mellett, színes, rendkívül gazdag, új információt közzétevő, nagyméretű térképeket tartalmazó CD-melléklet egészíti ki.